Mi a szellemi tulajdon?
Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. A szellemitulajdon-jogok két nagy ágát az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják.
Ki a tulajdonosa annak, amit létrehozok?
A szellemi tulajdon tulajdonjoga az alkotók foglalkoztatási státuszától és a létrehozott mű előállításához felhasznált forrásoktól függ. A Debreceni Egyetem „A kutatási szerződésekre, a szellemi tulajdon kezelésére és a technológiatranszfer tevékenységre vonatkozó irányelvek és szabályok” szabályzata értelmében az Egyetem tulajdonolja azokat az alkotásokat, amelyeket alkalmazottai hoznak létre munkájuk során, illetve az Egyetem erőforrásainak igénybevételével. Bizonyos esetekben a kutatási együttműködések vagy anyagátviteli megállapodások befolyásolhatják a tulajdonjogokat.
Mi a találmány, és mi a szabadalom?
Találmánynak nevezzük a termékre vagy eljárásra vonatkozó új műszaki megoldást; az azon fennálló jogi oltalom neve pedig szabadalom vagy szabadalmi oltalom.
A szabadalmi oltalom meghatározott földrajzi területre és húsz évre szól, amelyet követően a találmány közkinccsé válik.
A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.
A termékek és a technológiák piacán a szabadalommal elért előnyösebb pozíció hozzájárul ahhoz, hogy a szabadalmas számára megtérüljenek a fejlesztésre fordított befektetések.
Melyek a legfontosabb szabadalmazhatósági feltételek?
Akkor szabadalmazható egy találmány, ha
- új,
- feltalálói tevékenységen alapul és
- iparilag alkalmazható.
Újnak tekinthető, ha az elsőbbség időpontja előtt világviszonylatban sem írásbeli közléssel, sem szóbeli ismertetéssel, sem gyakorlatbavétel útján és semmilyen más módon nem vált hozzáférhetővé senki számára.
Feltalálói tevékenységen alapul, ha a nyilvánosságra került megoldások alapján szakember számára nem nyilvánvaló.
Iparilag alkalmazható, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.
Az oltalomszerzési eljárás főbb lépései és időtartama
A szabadalmaztatási folyamat több szakaszból áll, és jellemzően több évet is igénybe vehet. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb lépéseket:
1. Találmány bejelentése az egyetemen
- A feltalálók benyújtják a találmány-bejelentő űrlapot a Technológiatranszfer Központhoz.
- A bejelentést szakértői értékelés követi, amely során vizsgálják az újdonságtartalmat, a piaci lehetőségeket és a szabadalmaztathatóságot.
2. Szabadalmi bejelentés elkészítése és benyújtása
- Ha a találmány szabadalmaztatható, szabadalmi ügyvivő bevonásával elkészül a bejelentés.
- Az első bejelentés általában a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (SZTNH) történik, amely a bejelentés napjától számított 12 hónapig biztosít elsőbbségi jogot a nemzetközi bejelentésekhez.
3. Nemzetközi és európai szabadalmaztatás (opcionális)
- Ha a találmány külföldön is védelmet igényel, a PCT (Nemzetközi Szabadalmi Együttműködés) vagy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) rendszerén keresztül lehet további bejelentéseket tenni.
- A nemzetközi oltalomszerzés több évig is eltarthat (3-5 év).
4. Szabadalmazási vizsgálat és végleges oltalom
- A hivatal vizsgálja a bejelentést, ellenőrzi az újdonságot, a feltalálói lépést és az ipari alkalmazhatóságot.
- Ha a bejelentés megfelel az előírásoknak, a szabadalmat átlagosan 2-4 év alatt megadják.
📌 Fontos: A szabadalmaztatási folyamat időtartama jelentősen függ a választott országoktól és az eljárás típusától. Az oltalom fenntartása évdíjak befizetésével jár.
📩 Kérdés esetén forduljon a Technológiatranszfer Központ csapatához!
Használatiminta
A használati minta egy tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. A használatiminta-oltalom az új, szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő megoldásoknak biztosít jogi oltalmat.
A mintaoltalom alapján a minta tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.
Az oltalom meghatározott földrajzi területre (pl. Magyarország) és tíz évre szól, ezt követően a minta közkinccsé válik.
Védjegy
A védjegy egyértelműen és pontosan ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére szolgál. A védjegy mint árujelző elősegíti azt, hogy a fogyasztók megfelelően tájékozódhassanak a termékek és szolgáltatások kereskedelmi eredetéről.
Megjelölés lehet különösen: szó, betű, szám, szóösszetétel (beleértve a személyneveket és a jelmondatokat); ábra (logó), sík- vagy térbeli alakzat; pozíciót ábrázoló megjelölés; mintázat; szín, színösszetétel; hang; mozgást ábrázoló megjelölés; multimédia (mozgást és hangot is tartalmazó) megjelölés; hologram; illetve ezek kombinációi.
A védjegy jogosultja számára tíz évre kizárólagos, meghatározott földrajzi területre vonatkozó használati jogot biztosít. A védjegyoltalom korlátlan alkalommal megújítható 10-10 éves időtartamokra.
A védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyét használja, illetőleg a védjegy használatára másnak engedélyt adjon.
Formatervezési minta
Egy termék egészének vagy részének elsődlegesen esztétikai megjelenése a formatervezési minta (dizájn). Ez a megjelenés a termék vagy egy része külső jellegzetességeinek, ideértve azok díszítésének (pl. a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei) az eredménye. Ha a dizájn új és egyéni jelleggel rendelkezik, akkor jogi védelemben, azaz formatervezésiminta-oltalomban (dizájn-oltalomban) részesülhet.
A formatervezésiminta-oltalom vonatkozhat háromdimenziós megjelenésre is (mint például egy termék alakja vagy felületének kidolgozása), illetve kétdimenziós formai kialakításra is (mint amilyenek például a motívumok, vonalak, színek).
A mintaoltalom alapján a minta tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.
Az oltalom meghatározott földrajzi területre és öt évre szól, amely négy alkalommal meghosszabbítható. Az oltalmi idő lejártával, de legfeljebb huszonöt év után azonban a minta közkinccsé válik.
Növényfajta-oltalom
A növényfajta-oltalom a nemesített növényfajták (hibridek, vonalak, klónok stb.) jogi oltalmát biztosítja. Növényfajta-oltalomban részesülhet bármely növénytani nemzetséghez és fajhoz tartozó új fajta, ha az megkülönböztethető, egynemű és állandó tulajdonságokkal rendelkezik.
A növényfajta-oltalom tulajdonosának kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására, illetve arra, hogy másnak arra engedélyt adjon.
A növényfajta-oltalom területi érvényessége és időtartama korlátozott: a növényfajta-oltalom a megadásától számítva huszonöt évig, szőlő és fák esetén harminc évig tart.
Szerzői jog
A szerzői jog a törvények által biztosított védelem az „eredeti szerzői művek” szerzői számára. E védettség alá tartoznak az irodalmi, drámai, zenei, művészeti alkotások. A szerzői jog lehetőséget ad az alkotónak a művek másolásának, terjesztésének, nyilvános előadásának, és származékos művek készítésének kizárólagos jogára.
Hasznos linkek
- Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) https://www.sztnh.gov.hu/hu
- WIPO https://www.wipo.int/portal/en/
- USPTO https://www.uspto.gov/
- EPO https://www.epo.org/en